+3652-413-100

A titok, ami a lakáspiacot mozgatja

Dátum: 2016. június 16.

Forrás: portfolio.hu

aaa

A lakáspiac alakulásában kulcs szerepet játszik a gazdasági növekedés, míg abban, hogy mennyit kell fizetni egy ingatlanért az, hogy milyen az adott terület gazdasági helyzete. A magasabb jövedelem magasabb árakat is eredményez, ami Magyarország esetében is jól megfigyelhető. Budapesten az egy főre jutó GDP 5-szöröse a Nógrád megyeinek, míg lakásokért közel 4 szeresét kellett tavaly fizetni a Nógrád megyében elkért átlagos összegeknek. A lakásárak jövőjével kapcsolatban pedig érdemes figyelemmel követni a gazdasági növekedést, illetve a bérek alakulását, melyek azt mutatják, hogy például hazánkban még bőven lehet tere a lakóingatlanok drágulásának. 


Hüvelykujj szabály szerint a magasabb jövedelem, magasabb lakásárakat is eredményez. A gazdaságilag fejlett területeken jobbak a munkalehetőségek, így sokan költöznek oda letelepedési céllal, akik lakásigényükkel felhajtják a keresletet a lakóingatlanok iránt. A magasabb kereslet pedig magasabb árakat eredményez. Megnéztük, hogy ez a szabály hogyan érvényesül hazánk egyes megyéiben, így az egy főre jutó GDP-t valamint a bruttó béreket összevetettük az adott megyére jellemző átlagos ingatlan négyzetméterárakkal.

Az egy főre jutó GDP esetében látható, hogy Budapest toronymagasan vezet, közel 7 millió Ft jutott 2014-ben egy személyre, a második helyen pedig Győr-Moson-Sopron megye áll, ahol még szintén meghaladja az országos átlag szintjét az egy főre jutó bruttó hazai termék összege, bár 4 millió Ft-os eredményével így is töredéke a fővárosinak. Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megye eredménye nagyjából az országos átlag szintjén mozog, vagyis valamivel meghaladja a 3 millió forintot, a többi megye ugyanakkor jelentősen elmarad a Magyarország egészére jellemző egy főre jutó GDP értéktől. Az utolsó helyen Nógrád megye áll, ahol kevesebb, mint az országos átlag fele a megtermelt egy főre jutó bruttó hazai termék. 

A titok, ami a lakáspiacot mozgatja

 

Hogyan állnak a lakásárak?


lakásárak a fenti szabályt támasztják alá, és egy-két megye kivételével nagyon hasonló sorrend alakult ki a megyék között, mint a GDP alapján felállított. Budapesten tavaly meghaladta a 270 ezer Ft-ot az egy lakás egy négyzetméteréért fizetendő ár, míg Nógrád megyében a 70 ezer forintot sem érte el, a különbség tehát 3,86-szoros.A második helyen a drágaságban az egy főre jutó GDP-t illetően is második helyen álló Győr-Moson-Sopron megye szerepel, ahol tavaly átlagosan 187 ezer Ft/nm-es árat fizettek a vevők új otthonukért. A lista végén a GDP-re vonatkozóan is utolsó helyeken szereplő megyék állnak, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés. 

A titok, ami a lakáspiacot mozgatja


Miért nőhetnek az árak?

Nem csak az igaz azonban, hogy a gazdaságilag fejlettebb területeken magasabbak a lakásárak, de a GDP és a lakásárak alakulása is kapcsolatot mutat. A jövedelem emelkedését a lakásárak is követik. Ez jól látható az alábbi ábrán, ahol az EU 19, vagyis euró zóna tagországainak az egy főre jutó GDP alakulását vetettük össze a lakásáraikéval. Az ábráról látható a lakásárak válság előtti megugrása a jövedelemhez képest, majd a visszaesés, amelynek mértéke azonban elmaradt a gazdaság visszaesésének mértékétől. A válság újabb hulláma után azonban a lakásárak már nagyobb mértékű visszaesést mutattak, így a két görbe közeledett egymáshoz. 

A titok, ami a lakáspiacot mozgatja

 

Még van tér a lakásár-emelkedésre


Magyarországon a lakásárakat a bruttó bérek alakulásával hasonlítottuk össze. Az együtt mozgás itt is megfigyelhető 2000 és 2005 között, az árak azonban már a válság kezdete előtt kezdtek elválni a jövedelmek alakulásától. A válság után bekövetkező jelentős lakásárzuhanással és a bruttó bérek folyamatos emelkedésével a különbség még jelentősebbre nőtt, amit az utóbbi két év lakóingatlan-piaci drágulása sem tudott kompenzálni. A jelentős különbség alapján pedig azt is elmondhatjuk, hogy a lakásárak növekedésének még bőven lehet alapja, további jelentős növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy behozzák az elmúlt évek bérnövekedését.

A bruttó bérek ugyanis 2000 és 2015 közel megháromszorozódtak (2,8-szorosra növekedtek), míg a lakásáraknak még a megduplázódására sem került sor (emelkedésük 90 százalékos volt), vagyis még a 2015-ös szintjük közel 50 százalékával kellene drágulnia a lakóingatlanoknak a bérnövekmény szintjének eléréséhez. Hozzá kell azonban tenni, hogy a bruttó bérek jelentős bővülésében a gazdaság fehéredése is szerepet játszott, így a tényleges bérváltozás ennél kisebb lehet, így a lakásárak is hamarabb utolérhetik. 

A titok, ami a lakáspiacot mozgatja

 

forrás: portfolio.hu

2016. június 16.

https://portfolio.hu/ingatlan/lakas/a_titok_ami_a_lakaspiacot_mozgatja.233463.html

portfolio.hu

aaa

A lakásárak jövőjével kapcsolatban érdemes figyelemmel követni a gazdasági növekedést

KEP